Miután Ervin, a jómódú budai fiatalember életét veszti egy jávorszarvas-balesetben, hátrahagyott jóbarátai elhatározzák, hogy ápolni fogják az emlékét. Akkor is, ha Ervin ezt nem akarná. Akkor is, ha Ervin talán mégsem halt meg. Akkor is, ha meg kell ölniük.

Medea és Iászon, két fiukkal Korinthosz falai előtt várnak. A fal előtt, ami mögött talán egy nap számukra is lehet otthon. Ha nincs, akkor tovább kell menni, és folytatódik az a több éves menekülés, amely valahogy sehogy sem akar véget érni.

„A nő nem férfi, a férfi nem nő. Ennyi.”