„Biztosan jóra vezet, ha az ember fia három gyereket, feleséget füllent magának azért, hogy szerelmét ne kelljen elvennie? Aki kíváncsi a válaszra gondolkodás nélkül vegyen jegyet, és nézze meg A Kaktusz virága című ízig-vérig francia vígjátékot a Szigligetiben. A zenés, táncos, szívbemarkoló, kacagtató történetben adott egy nőtlen, szoknyapecér fogorvos; egy mogorva, maximalista asszisztensnő; egy helyét kereső írópalánta; egy céltudatos, fiatal lány és egy kezdeti füllentés, mely a négy szereplőt képtelenebbnél képtelenebb helyzetekbe sodorja.

A szerzők a műfaj hagyományain belül, mégis egyéni ízléssel csevegnek az örök témáról: a szerelem bonyodalmas, de végül mégis boldog révbe jutó útjairól.”

A színészek közben lelkesen próbálnak a színpadon, a helyzetük kivételes, hiszen nemcsak az alapanyag osztályon felüli, de rendezőjük az a Balázs Péter, aki a hazai színjátszás egyik koronázatlan királya, legendás sikerek részese. Kevés szakember ért nála jobban ahhoz, hogy kell egy poént elmondani, milyen ritmusa van a sikeres belépésnek, mik a trükkjei a színpadi hatásnak.