Az első rész, a Közeleg az ezredforduló 1993-ban elnyerte a legjobb drámának járó Pulitzer-díjat. A darab „az amerikai nemzet állapotát” vizsgálja: azokat a faji, vallási, politikai és társadalmi kérdéseket, amelyekkel az országnak szembe kellett néznie a Reagan-elnökség idején, amikor az AIDS járványként terjedt. A darab szereplői igyekeznek értelmet találni egy Isten által látszólag elhagyott világban. Egyesek tagadnak, elutasítanak és elbuknak, de az erősebbek megmenekülnek, és megnyugvást lelnek a mások iránti könyörületességben és elkötelezettségben. A második rész, a Tony-díjas Peresztrojka a történet folytatása.

A két színdarab olyan drámai egységet alkot, amelyet joggal díjaztak a mai Egyesült Államok ábrázolásáért, ahogyan azt a kegyetlen valóság és a csodás fantázia keverékeként mutatja be, annak tragikus és komikus oldalaival, a benne rejlő aljassággal és könyörületességgel. Angyalok és valós történelmi alakok, kitalált szereplők és szellemek együtt jelennek meg a színpadon és vonják kétségbe a valóságosról alkotott elképzeléseinket.

A demokrácia megértése, földolgozása és annak válsága társadalmunk újólag jelentkező problémája, melyre e darab is keresi a lehetséges megoldásokat. A Vígszínház átalakítása idején a sátorban mutatta be Rudolf Péter nagyhírű rendezésében a mű első részét, melyben Pap Verát, Szabó Gabit, Tábori Nórát, Hegedűs D. Gézát, Kálid Artúrt, Lukács Sándort, Méhes Lászlót, és Selmeczi Rolandot láthatta a közönség. A Nemzeti Színházban most Andrei Serban román származású, Amerikában élő rendező állítja színpadra az Angyalok Amerikában-t.