Bertolt Brecht-Hanns Eisler

Galilei élete

Fordító: Ungár Júlia

"GALILEI Új kor születik, amiben öröm lesz élni.  

SARTI Aha. Remélhetőleg a tejest is ki tudjuk fizetni ebben az újkorban, Galilei úr." 

"...még egyszer megvizsgáltam a darab erkölcsi tanulságát, amely mindig is nyugtalanított egy kissé; éppen mert itt a történetet próbáltam követni és nem a morális érdeklődés vezetett, kialakult valamiféle tanulság, amivel nem vagyok megelégedve. galilei éppoly kevéssé tud ellenállni az igazság kimondásának, mint annak, hogy befaljon egy ínycsiklandozó étket, ez érzéki öröm a számára. és személyiségét éppolyan szenvedélyesen és bölcsen építi fel, mint a világképét. tulajdonképpen kétszer bukik el. először, amikor életveszélyes helyzetben ellhallgatja vagy visszavonja az igazságot, másodszor, amikor az életveszély ellenére ismét keresi és terjeszti azt. tevékenységének eredménye teszi tönkre, most bosszúsan hallom: állítólag helyesnek tartottam, hogy nyilvánosan visszavonta elméletét, mert így titokban folytathatta munkáját. ez így túl lapos és olcsó. végül is galilei nemcsak ömagát mint személyt rombolta le, hanem tudományos munkájának legértékesebb részét is. az egyház (vagyis a felsőbbség) kizárólag azért védelmezte a biblia tanítását, hogy megvédje önmagát, a tekintélyét, elnyomói és kizsákmányolói lehetőségeit. a nép kizárólag azért érdeklődött galilei csillagászati elmélete iránt, mert szenvedett az egyház uralma alatt. galilei a tulajdonképpeni haladást dobta oda koncul, amikor visszavonta nézeteit, cserbenhagyta a népet, a csillagászat újra szaktudomány lett, a tudósok apolitikus, elszigetelt munkaterülete. az egyház elválasztotta ezeket az égi "problémákat" a földiektől, megszilárdította uralmát, és aztán készségesen elismerte az új elméleteket." 

(44. 4. 6. - részlet Brecht Munkanaplójából)