„Egyedül vagyok, vágyódom érted, / enyém leszel majd ha a tavasz éled. / Mellém ültetlek szép csónakomban, / hajad az eget aranyba vonja, / a lenti bút-bajt mind elfelejted, /fejed örökre vállamra ejted, / fejed örökre vállamra ejted.”

Weöres kalandjátékában történelmi, mitológiai távlatokba helyezett drámai-filozofikus képek és gondolatok váltakoznak a gyermeki fantázia népi humorra és hagyományokra épülő végtelen szárnyalásával. A Holdbeli csónakosban a boldogság iránti vágy, az útkeresés játssza a főszerepet. A Forrás Színház korszerű színházi nyelven megszólaló előadásával – a darab szelleméből fakadóan – a más kultúrák iránti érdeklődést és nyitottságot is felkelti a nézőkben, úgy, hogy közben mélyíti a saját kultúrájához való átélt elkötelezettségét is. A Holdbeli csónakost végig a színpadon lévő élő-zenével valósítják meg, igényes díszlet- és jelmezkivitelezéssel, akrobatikus, attraktív előadásban, amelyben a színészek gólyalábakon és óriásbábokként is játszanak.

További szereplők: Kuvik, a Kígyó és az éjszakai erdő alakjai – mindenki (kivéve Ács Tamás és Molnár Anikó)
Látvány: kollektív alkotás