Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix duója Orfeusz és Eurüdiké mítoszát a mai  viszonyok közé helyezi, egészen sajátosan értelmezve át az oly sokszor feldolgozott szerelmi történetet. 

Eurüdiké most kortárs világunk poklába száműzetik. Természetesen ide is követi őt szerelme, a görög mitológia híres dalnoka, ám Orfeusz hiába érti még az állatok nyelvét is, ez a világ számára kiismerhetetlen, a líra feltalálója egyszerre ügyefogyottá és tehetetlenné válik – nincs ereje szembemenni a 21. század világképével.  

Megpróbál megfelelni az Eurüdiké új ízlésvilágának. Orfeusz azonban nem képes megtagadni önmagát: a szeretett nőtől teljesen eltérő, lényegileg lassúbb, belső ritmusa nem talál harmóniát megváltozott szerelme hétköznapjaival. Halhatatlannak hitt, még a halált is túlélő szerelmük kerül veszélybe. A boldog, kortalan lassúság értelmezhetetlenné válik a jelen múlandóságában, gyorsaságában.

Orfeusz újra lemegy az alvilágba a szerelme után, de most a kapcsolatuk válik pokollá. 

A táncduó a mítosz világa és a ma valós viszonyai között feszülő ellentétet mutatja be, ám drámaiságában ennél jóval tovább megy, hiszen hőseit is demitologizálja. Orfeusznak és Eurüdikének most nem afféle gigászi ellenfelekkel kell megküzdeniük, mint a halál. A hétköznapok, a változás, a különböző világnézet hozta dicstelen, mégis kemény harc lesz az övék. 

Izgalmas vállalkozás ezt a disszonanciát, és a különbözőségekben felvillanó, pillanatnyi összecsengéseket pusztán a mozdulatok nyelvére kódolni. A tánc képes megmutatni az emberi kapcsolatok mozgatórúgóit, az újra és újra feszültséget és feloldhatatlan ellentéteket generáló, belső erőket. 

Simkó Beatrix és Grecsó Zoltán együttműködésük sok éves tapasztalatit sűrítik duójukba, Dömölky Dániel letisztult látvány- és díszletkonstrukciójában, a Gryllus Ábris sound designer által teremtett atmoszférában.

Az előadás 2018-ban elnyerte a veszprémi Tánc Fesztiválja fődíját.

„Igen ritkán látni a honi kortárs szcénán belül ilyen alaposan kidolgozott, precíz és nehéz koreográfiát, megannyi nagyszerű megoldással-ötlettel. Remeknek találtam a ritmusváltásokat, és az éteri-finom epizódokkal, közjátékokkal az előadóként is meggyőző kettős képes volt intim hatást kelteni, többször erős érzelmi tartalmat közvetítve. Eleve: Simkó és a példásan partneroló Grecsó kitűnő párost alkot, márpedig ez a jó duó alfája és omegája. Emellett – tűnjek bár ómódinak – nagyra értékelem, amikor egy táncművet nézve (képviseljen az bármilyen zsánert, stílust) rácsodálkozhatok egy-egy mozdulat, mozgássor szépségére, igazságára, hitelére, különlegességre, és ez ilyen fehér holló produkció – e tekintetben is szembe megy a trenddel.”

Horeczky Krisztina: Poklocskáink, szinhaz.net

(19.30-as kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 20.20. Az előadást 1 részben játsszuk.)

Koreográfia, tánc: Simkó Beatrix, Grecsó Zoltán

Zene: Gryllus Ábris

Látvány: Dömölky Dániel

Jelmez: Földi Petra 

Ügyelő: Héjj János 

Produkciós menedzser: Vodál Anita 

Producer: Pro Progressione 

Külön köszönet: Ágoston Stefánia, Bagi Anna, Kálmán Eszter, Nagy Bálint, Pető József, Reich Tamás, Sebők Borbála, Szellő Ádám, Zsalakovics Anikó

Támogatók: NKA, EMMI, Vígszínház, Műhely Alapítvány, Sín Produkció, Spicc Stúdió, Movein Stúdió, Eötvös 10, Pro Progressione, PUR E, deephoto