"Petri György verseivel a 70-es évek közepén ismerkedtem meg és néhányat már akkor megzenésítettem, összeismerkedésünk is ennek volt köszönhető. Szerette a dalokat, bíztatott a továbbiakra. Eljártam hozzá verseimmel is az Eötvös u. 22-ben lévő kis udvari házikójukba. A roppant puritán szobában kis asztalon az írógépe fölött Bibó István képe függött, párizsi utcatábla a ...falnak támasztva, 68-as utcakő a sarokban. Mint útbaigazítóra, mesterre tekintettem rá ezekben az években.

Egyre inkább egyfajta belső emigrációba vonult. A szamizdatban megjelent kötetei különös, „tiltott gyümölcsnek” számítottak akkor, konspiratív úton lehetett csak hozzájutni. Többször is nekiláttam, és sok ötlet, töredék született az évek során, de egy műsorra való, végül egész idáig váratott magára." - Krulik Zoltán