„A vihar főszereplője, Prospero, a bölcs és emberséges varázsló csodás hatalmával megbénítja a gonosz ármánykodást, boldoggá teszi az arra érdemeseket – azután kettétöri varázspálcáját. Jelkép ez a kettétört pálca: Prosperoval együtt e drámájában búcsúzik el örökre művészetétől a színpad nagy varázslója, Shakespeare.” (Lázár Magda)

Prospero hajdan Milánó törvényes hercege volt, ám testvére, hogy a hatalmat megkaparinthassa, elűzte őt a trón közeléből. A tudós férfi lányával, Mirandával egy ember nem lakta szigeten talál új otthonra, ahol tündérek és szellemek veszik körül őket. Itt cseperedik fel a fiatal lány, és itt válik Prospero nagyhatalmú varázslóvá. A magányosan töltött idő után azonban végre eljön a lehetőség arra, hogy bosszút álljon, ugyanis a szigete mellett hajózik el a trónbitorló. A mágus hatalmas vihart kavar, az idegen hajó elpusztul, utasai pedig egymástól távol vetődnek partra – és ezzel megkezdődik Prospero játéka. Segédjével, Ariellel meghiúsít egy merényletet, keményen megleckézteti a bűnösöket, és titokban még lányát, Mirandát is megismerteti a szerelemmel. Legvégül pedig, mikor végre visszatérhet otthonába, elhajítja pálcáját: élete művét befejezte, Milánóba már csak meghalni térhet vissza.

Bagó Bertalan rendezésében Kőszegi Ákos bújik Prospero bőrébe, Krajcsi Niki a lányát, Szemenyei János a szolgáját alakítja, és ismét Kecskeméten köszönthetjük Dunai Tamást. A világirodalom egyik leghíresebb mellékszereplőjét, Calibant Körtvélyessy Zsolt személyesíti meg.