I. Nyakigláb Edward király erőskezű, harcos uralkodó volt. Halála után fia, II. Edward követi a trónon. Apja végakaratával szembeszállva, első dolga hazahívni a száműzetésből szerelmes barátját, Gavestont, egy egyszerű hentes fiát. Címekkel, birtokokkal halmozza el, tetézve ezzel a lordok felháborodását. Nem törődik az országgal, feleségét eltaszítja, minden idejét, figyelmét ennek a szerelemnek áldozza. A lordok fellázadnak, kitör a polgárháború. Gavestont elfogják és meggyilkolják. Edward tőrbe csalja és legyilkoltatja az ellene lázadókat. Egyedül Roger Mortimert hagyja életben, hogy legyen tanúja annak, amikor Edward „tigrissé változott”. Nagy hiba. Mortimer Anna királynővel szövetkezve Skóciába menekül. Négy év múlva csapatok élén térnek vissza Angliába. Edward ezalatt katonaként élt. Gaveston feletti gyászában elvesztette valóságérzékét. Esendőségében valami különös méltóság lengi körül. Mortimer elfogatja, de nem mer nyíltan kezet emelni Anglia királyára. Azt akarja, önként mondjon le. Titokban keresztül-kasul hajszoltatja Angliában.  Az ifjú Edwardot akarja megkoronáztatni, hogy ő uralkodhasson helyette. De túlravaszkodja a dolgot. Edward ugyan méltatlan körülmények között bérgyilkos kezétől hal, de minden kitudódik. Az ifjú, immár III. Edward nagyapja nyomdokain jár. Mortimer halálra ítélésével és anyja száműzésével kezdi uralkodását.

 

Bertolt Brecht a Münchener Kammerspiele felkérésére írta az Angliai Második Edward életét 1923-24-ben. Ő is rendezte. Ez volt a negyedik darabja és az első rendezése. A kecskeméti színpadon Zsótér Sándor rendezésében Porogi Ádám alakítja a királyt, a felesége szerepében Trokán Nórát láthatja a nagyérdemű. A király szerelmét Orth Péter játssza, Mortimerként Csémy Balázs ravaszkodhat.

Az ifjú Edward, a fia, a későbbi Harmadik Edward, Kent, a testvére, Winschester érseke, Coventry főapátja, a későbbi Winchester érseke, Lancaster, Rice ap Howell, Berkeley, Spencer, Baldock, Az idősebb Gurney, Az ifjabb Gurney, Lightborn, James.