Balaton Tánc Egyesület : Szülőföldünk, Somogyország
- ahová a lélek mindig hazaér
- ahová a lélek mindig hazaér
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
A „Szülőföldünk, Somogyország” című táncszínházi produkció Somogy Vármegye gazdag és sokszínű tánckultúrájának esszenciáját tárja a közönség elé, a jelenkor művészi látásmódjával és színpadi eszköztárával ötvözve. Az előadás nemcsak a magyar tánchagyományokat idézi meg, hanem a vármegye területén élő nemzetiségek – a horvát, sváb és cigány közösségek – sajátos táncait, zenéjét és hangulatát is megszólaltatja.
Üzenete egyszerű és időtlen: a szülőföld nem csupán földrajzi hely, hanem lelki otthon, ahová a lélek mindig visszatalál.
„Itt... itt nyugszik mindaz, mit otthonomnak tudok.
Hol az erdős lombok az égig nyúlnak,
Hol még a csillagok is fényesebben ragyognak.”
-Bács Adrienn
A darabban elhangzik Horváth Kristóf Fújnak a fellegek című műve, valamint részletek B. Mihály Csilla (Vadászbaleset, Vannak vidékek), Kaiser László (Az én térfelem, Körforgás) és Simek Valéria (Szülőföld) verseiből.
Előadják:
Balaton Táncegyüttes és a Tarsoly Zenekar
Közreműködők:
Dobos Levente, Husi Gyula, Oberhofer Csenger
Próza:
Simon Zoltán
Zenei rendező:
Bencze Mátyás
Dramaturg:
Bács Adrienn
Díszlet:
Szugfill Zsolt
Videó:
Lukács Mihály
Szakmai munkatársak:
Bogdán Gergő, Horváth Tibor, Merczel Sára, Szávai József, Takács László János, Virth József, Zóka Éva
Táncmesterek:
Horváth Tibor, Szávai József, Zóka Éva
Koreográfusok:
Csuti Péter, Fodor Janka, Szávai József
Rendező-koreográfusok:
Fodor Janka és Csuti Péter
A darab a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életéről szól.
Az 1920-as évek elején a nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Fél évszázaddal később ugyanebben a családban az ötéves Eszter szokatlanul meghitt kapcsolatot alakít ki a nagyapjával.
Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért. Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.
A Petra von Kant intim írásmű, társadalmunk sokféle formátumú, életkorú nőtípusa megjelenik benne, anyáink, lányaink, ki konzervatívabban, ki merészebben próbál…
„A nő nem férfi, a férfi nem nő. Ennyi.”
A Ki ölte meg az apámat egy intim történet, mégis a politikai környezet és a társadalmi felelősség kérdése áll a…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.