ELVÁSIK A VERES CSILLAG
A funtineli boszorkány évek óta tartó nagy sikere folytatásaként egy újabb Wass Albert darabbal jelentkezünk.
A funtineli boszorkány évek óta tartó nagy sikere folytatásaként egy újabb Wass Albert darabbal jelentkezünk.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: november 10. vasárnap, 15:00
A történet egy apró székely faluban játszódik, ahol Tánczos Csuda Mózes, Mózsi él kis családjával. 1946 tavaszától 1957–ig lehetünk tanúi életüknek. A faluba a kommunista párt komisszárt küld. Ez a nagyhatalmú, ám kiseszű ember kinevezi Mózest "csertifikátos" vadőrnek, hogy neki, az „elvtárs úrnak” őzhúst szállítson. Hősünk erről így vélekedik: „Kényesen kell a bidestojással bánni, mert ha nem, kijön a szaga. Hát így van ez a komisszárokkal is.” Ellenségeivel kecskebukát (bukfencet) hányat, furfangosan Szibériával fenyegeti, vagy leitatja őket, túljár az eszükön, az orruknál fogva vezeti a társaságot. „Nem csalok, csak segítek itt–ott az igazságnak.” Túlél. Életben marad, és életben tartja a családját is, az almafáit is, a sorstársait is, a reményt is. Ez az ő feladata, küldetése. És ő ezt véghezviszi.
A ”dicső” 21. század küszöbén, vírusokkal és háborúkkal körbevéve, nekünk is ijesztően hasonló a küldetésünk. A túléléshez bizony csavaros ész, humor és jó adag életszeretet kell. Nagyon sokat tanulhatunk Mózsitól. „Mi székelyek így úszunk ebben a veszekedett világban, immár jó ezer éve. S eddig még mindig partot értünk valahogy, ha olykor jócskán lentebb is, mint szerettük volna.”
A tizenhárom almafából csak egy maradt, de Mózsi már újra ülteti a következőt.
Igazi hős ő, csak éppen névtelen. Nem írnak róla a krónikák.
Mózsi – Jánosi Dávid
Rozál – Koncz Andrea
Dombi / Tarpoján – Jászai László
Tanító / Hadnagy/Magyar jegyző – Papp Attila
Tomborás /Tiszteletes/Tarjagos – Boráros Imre
Őrmester – Incze József
Komiszár / Mándoki/Tiszteletes a táborban – Farkas Tamás
Piripók / román jegyző – Tóth János Gergely
Zabulik / Pártember / Szakaszvezető – Kazári András
Mózsi, kiskatona – Bősz Mirkó
Plundrás – Szarvas Balázs
Nagybajuszú / Ember – Major Zsolt
Dombi felesége – Orosz Csenge
Tolmács / Cigány – Labanc Dániel
Kicsi Mózsi – Beleznay Péter / Szánthó Bálint
Csendőr I / Cigány – Végh Zsolt Gergely
Csendőr II – Filip Balázs
Cigánylányok – Kelemen Márta, Iszak Dorottya
Díszlet: Horesnyi Balázs
Jelmez: Igaz-Juhász Katalin
Zene: Cári Tibor
Ügyelő: Lévai Ágnes
Súgó: Jezsó Krisztina
Rendezőasszisztens: Szarvas Balázs
Rendező: Kiss József
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én született Moszkvában, és csak hittük, hogy 1881 februárjában halt meg kedvenc városában, Pétervárott. Dosztojevszkij egy szép napon megunta a szegénységet, a nyomort, a kritikusokat, a szerencsejáték-függőség bilincseit, az alkotás terhét, és búcsút vett feleségétől, a jó Anna Grigorjevnától, és úgy tett, mint aki jobb létre szenderült.
Orlai Produkciós Iroda - Füge Produkció Előadja: Pálos Hanna Nagybőgőn közreműködik: Csizmás András
A Narratíva kollektíva színházi projektje Csehov legtalányosabb művét ütközteti jelenünkkel.
“Egyszerűen nem lehet ezekbe a rendszerekbe belelátni. Hogyha nem vagy benne, hogyha nincs belső ember, aki beszél, akkor ezek a…
Előadás arról a 23.000 gyerekről és a velük dolgozókról, akik mindentől távol, a társadalom szeme elől elzárva élnek. Akiknek nem…
“Egyszerűen nem lehet ezekbe a rendszerekbe belelátni. Hogyha nem vagy benne, hogyha nincs belső ember, aki beszél, akkor ezek a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!