Bájos és félelmetes történet is egyben a szabadkai Nóra, hétköznapi mondanivalója a legijesztőbb: hány olyan házaspárt, élettársi kapcsolatban élőt ismerünk, akik évek óta nem beszéltek egyetlen tartalmas mondatot sem egymással, hány olyan ház van, ahol az ott élők csak úgymond elélnek egymás mellett, közben a megszokáson kívül semmi nem köti őket egymáshoz? Hány olyan családba csöppentünk bele eddigi életünk során, amelyben a külcsín megvan, ám nincs tartalom, amelyben a külvilág felé mutatottakról – megismervén a család életét – kiderül, hogy fényévekre van a valóságtól? Biztos vagyok benne, hogy sokat. Mert „szeretlek” és „szeretlek” között áthidalhatatlan lehet a különbség.

-Török Arnold, Magyar Szó