A Ki ölte meg az apámat egy intim történet, mégis a politikai környezet és a társadalmi felelősség kérdése áll a középpontban. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy ötvözze a bábszínházat a kortárs tánccal, a szövegkórust a politikai kiáltvánnyal és az alkotók személyes vallomásaival.

… és a kisember megérkezik a rideg világba és magára marad, leszakad Martáról, leszakad mindenkiről, magára marad, és ha elérkezik az ő ideje, elporlik és visszatér oda, ahonnan jött, semmiből lett és semmivé lesz, ez az élet rendje, embernek, állatnak, madárnak, halnak, háznak, szerszámnak, minden létező lénynek és tárgynak ez a sorsa. (Jon Fosse: Reggel és este)

Ez az előadás a világ legtudatosabb sodródásának krónikája. Szinte már népmesei a helyzet: a legkisebb író, rapper, slammer, forgatókönyvíró, drámaíró, énekes-dalszerző elindul szerencsét próbálni. De vajon hová érkezik meg? És mikor?