Buy Ticket Online
Szegedi Szabadtéri Játékok
A Szegedi Szabadtéri Játékok hazánk legnagyobb befogadóképességű és legjelentősebb szabadtéri színházi fesztiválja.1931. június 13-án tartották az első előadást a Fogadalmi Templom előtt, ezt követően a szabadtéri produkciók minden év nyarán Szeged fő kulturális eseményét jelentették. Évente közel hetvenezer embert ejt ámulatba a varázslatos atmoszférájú színházi eseménysorozat. Az előadások idejére a színház szerelmesei megtöltik a várost, valódi, nyüzsgő fesztiválhangulatot varázsolva ezzel a mediterrán hangulatú szegedi estékbe. A csodálatos helyszínt, a tizenkétezer négyzetméter alapterületű Dóm teret a velencei Szent Márk térhez szokták hasonlítani. A vállaltan népszínházi vonulatot követő rendezvénysorozat előadásai évről évre mind változatosabb képet igyekeznek nyújtani, így garantálva azt, hogy minden műfaj – operett, opera, musical, néptánc, kortárs tánc, próza – rajongója megtalálhassa a maga kedvencét a csillagtető alatt. Fülledt nyári éjszakákon valódi fesztiválhangulat uralkodik Szegeden, a színház szerelmesei csak arra várnak, hogy a nézőtéren felragyogjanak a fények.
Érdekességek a fesztiválról: Rövid története: A 20. század elején a szabadtéri európai rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallták. Magyarországon az elsők között indították útjára a nyári színházat Szegedi Szabadtéri Játékok néven. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula, a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta (Kertész K. Róbert, Hevesi Sándor, Fülei-Szántho Endre, Vojnovics Géza). A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra – a Magyar Passióra, Hevesi Sándor rendezésében – 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások – töretlen sikerrel – minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat első felvonásának a második világháború vetett véget, 1939-ben. Az újrakezdés, 20 év kihagyás után, 1959. július 25-én következett el. Ezen az estén a Hunyadi László dallamaival kezdődött meg a Szegedi Szabadtéri Játékok második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es szegedi nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.
Szegedi Szabadtéri Játékok
Detailed info
A Szegedi Szabadtéri Játékok hazánk legnagyobb befogadóképességű és legjelentősebb szabadtéri színházi fesztiválja.1931. június 13-án tartották az első előadást a Fogadalmi Templom előtt, ezt követően a szabadtéri produkciók minden év nyarán Szeged fő kulturális eseményét jelentették. Évente közel hetvenezer embert ejt ámulatba a varázslatos atmoszférájú színházi eseménysorozat. Az előadások idejére a színház szerelmesei megtöltik a várost, valódi, nyüzsgő fesztiválhangulatot varázsolva ezzel a mediterrán hangulatú szegedi estékbe. A csodálatos helyszínt, a tizenkétezer négyzetméter alapterületű Dóm teret a velencei Szent Márk térhez szokták hasonlítani. A vállaltan népszínházi vonulatot követő rendezvénysorozat előadásai évről évre mind változatosabb képet igyekeznek nyújtani, így garantálva azt, hogy minden műfaj – operett, opera, musical, néptánc, kortárs tánc, próza – rajongója megtalálhassa a maga kedvencét a csillagtető alatt. Fülledt nyári éjszakákon valódi fesztiválhangulat uralkodik Szegeden, a színház szerelmesei csak arra várnak, hogy a nézőtéren felragyogjanak a fények.
Érdekességek a fesztiválról:
Rövid története:
A 20. század elején a szabadtéri európai rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallták. Magyarországon az elsők között indították útjára a nyári színházat Szegedi Szabadtéri Játékok néven.
A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula, a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta (Kertész K. Róbert, Hevesi Sándor, Fülei-Szántho Endre, Vojnovics Géza). A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra – a Magyar Passióra, Hevesi Sándor rendezésében – 1931. június 13-án került sor.
Ezt követően a szabadtéri előadások – töretlen sikerrel – minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették.
A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat első felvonásának a második világháború vetett véget, 1939-ben. Az újrakezdés, 20 év kihagyás után, 1959. július 25-én következett el. Ezen az estén a Hunyadi László dallamaival kezdődött meg a Szegedi Szabadtéri Játékok második fejezete.
1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es szegedi nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.
Images
Warning! The basket time limit is about to expire!
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.